2018. 08. 04. Mártély, Ártéri Tanösvény
Mártélyi Ártéri Tanösvény
- augusztus 4.
A nyertes Csúcsrajárók pályázat első túrájára került sor Mártélyon. A meleg nyári időben vonattal indultunk útnak délelőtt.
Rövid sétával értük el a mártélyi holtágat. Sajnos ezen a nyáron szinte egyáltalán nem lehetett fürödni a vízben, hiszen rucaöröm borította a felszínt, valamint egy kékalga hatása miatt sem volt alkalmas a fürdésre.
A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont munkatársa, Kulcsár Krisztián tartott számunkra túravezetést az Ártéri Tanösvényen.
Hallhattunk a Tisza szabályozásáról Vásárhelyi Pál és Paleocapa átvágási terveiről, a gát építésről, a kubikusok munkájáról, a mártélyi holtág kialakulásáról.
Később az ártér jellegzetes növényvilágáról, a legjellemzőbb őshonos és betelepített fafajták életciklusáról, jellegzetességeiről: fűz, fekete és fehér nyár, gyalogakác, amerikai kőris. Értékes védett virágainkról is hallottunk: nyári tőzike, tiszaparti margitvirág.
Jártunk egy kicsit a holdbéli tájra emlékeztető pallósoron is, melyet sajnos elárasztott a víz, így csak rövid szakaszon volt járható.
Közben az ártéri gazdálkodás emlékeit is megfigyelhettük, számtalan kútkávát, tégla- és sövényfalak (krisztustövisből) maradványait, sőt egy halászkunyhót is.
Az inkább káros hatással bíró növényeket is megismertük: a vadszőlőt és a süntököt.
Távcsővel megfigyelhettünk néhány ártéri madarat is, például a fekete gólyát, szürke gémeket, cinegéket.
A partfal omlásának több állapotát is tapasztalhattuk a sétánk során.
A holtág jellegzetes halairól is sokat tanultunk: keszeg, kárász, szürke harcsa, süllő, csuka.
Néhány érdekes lábnyomot is “olvashattunk”, sőt, kisebb-nagyobb gombákat is láttunk.
Az egyik legérdekesebb állat, amelyet még kézbe is foghattunk, egy sisakos sáska volt. 
Az egyik fa törzséből már új élet fakadt…
Gyorsan eltelt az a pár óra, amíg a közel 6 km-t megtettük, belefért még egy kis fagyizás is :).
